A választáshoz közeledve egyre többször fogjuk hallani, hogy a FIDESZ lebontotta a demokráciát. Így pedig sokszor fogunk mi is visszatérni ehhez a kérdéshez. Az ilyenn vádak kapcsán persze szimbolikus kérdés a sajtószabadság kérdése. Nem az a kérdés, hogy vannak-e Magyarországon 1 millióan a sajtószabadságért. A Milla jelenségről ráér jóval később beszélni. Sokkal fontosabb azonban a kérdés, hogy a sajtószabadság kérdése az miért is fontos. Hogy miért veszem előre a témát? Mert a sajtószabadság a tájékoztatni, tájékozódni kérdésről szól. Azaz jó lenne, ha a sajtóból (portálokat beleértve) a lehető legkönnyebb lenne tájékozódni.
És most nem arról fogok sokat mesélni, hogy milyen kár, hogy nincs éjszakai ügyelet az Origonál. Miért lenne ez kérdés? Ha egyszer azt nem fizetjük meg, nem termeli ki az árát a piac, nem számíthatunk többre, jobbra. Sokkal inkább arról beszélek első körben, hogy mit is jelentene egy kicsit a tájékozódás / tájékoztatás kérdése. Szánt szándékkal nem pártpolitikával kezdem, hanem mondjuk egy kis BKKval. Egy olyan hírrel ahol a "hír szent, a vélemény szabad" elv kapcsán kevéssé van szükség véleményre. Egészen pontosabban azzal, hogy a földalatti (M1) ugye 3 alkalommal is siklott. Vagy kisiklott ahogy a köznyelv is mondaná. Egyszerű ügy és könnyen lehet tudni azt, hogy mire is lehet kiváncsi ilyen helyzetben a mezei olvasó. Az első hírben említett eset kapcsán mondjuk:
- Az üzemzavar ténye, várható időtartama
- A pótlás kérdése
- Az üzemzavar oka
- Veszélyes-e a vonal
- Volt-e valamilyen adó forintokba kerülő súlyos, számonkérhető szakmai hiba
- A baleset oka
Apróság ez, sok hasonló lehet. A kimaradás tényéből, a pótlást is említve BKK közlemény majd MTI hír lett. Az Origo kapcsán itt meg is állt a történet. Tiszta sor: Megerősített hírből, hivatalos forrásból ennyit kaptak meg. Ha komolyan vesszük, hogy csak ennek van helye a sajtóban igazuk van. Az Index kicsit bátrabb, elérhető a hírszerkesztő címe, és le tudják írni (megerősítve) hogy az egyik olvasójuk siklásról számol be. És itt már érdekes a kérdés. Amit az Index leírt (egy olvasójuk ezt hallotta, ezt mondta) önmagában igaz. Attól függetlenül, hogy mi történt a földalattival. Ha ugyanis teljesen más történt az olvasó akkor is ezt hallotta, mondta.
A közlekedés kapcsán sokan mondják azt: ha a tömegközelekedés megbízhatatlan, egyénire váltanak. Ez is egy döntés, és ezt is információ alapján hozzuk meg. És amikor nincs parkolóhely, egyre nagyobb a szmog, egyre több a dugó, akkor szinte mindenkit érint. Ilyen egyszerű. Azaz nem ártana tudni, hogy az adott vonal mennyire megbízható. Nem elég az, hogy az utasra nem veszélyes, ha feltételezzük azt, hogy sűrűn fog leállni. A felújításst sürgető, karbantartást hiányoló kommentek, a hangulatkeltés viszont elindult. Ez pedig befolyásolhatja az "Autó vagy BKV" döntési helyzetben lévők választását.
Az ügyben azóta kiderült egy apróság. A KBSZ egy biztonsági ajánlást adott ki. A biztonsági ajánlás viszont sokmindent elmondott. Szép szakszöveg sokmindent elmond, amiből azért sok más apróságra lehet következtetni. Például arra, hogy a vonalon belül ugyanez máshol nem valószínű hogy megismétlődne. De a hír, hogy biztonságban vagyunk, hogy a hiba könnyen és olcsón lehet javítható, hogy a vonal akár megbízható is lehet már nem jelent meg.
Sokan mondják: Milyen kár, hogy milyen baj, ha az újságíró felelősségre vonható. Ha hibázik, miért ne lenne? Ha pedig hazudik hát különösen legyen. Mindannyian tudjuk, hogy az Index amikor hídpénzt számolt, gond nélkül hasonlított akár gyaloghídhoz is, ha úgy szólt nagyobbat. Hogy megtévesztő? Kit érdekel.
Nem az a baj, hogy az Origo naponta kapja a kritikát a helyesírás miatt. Én is bizonyára sokat hibázok. Oké, nekem ezért nem fizetnek, nincs itt szerkesztőség, mondhatnám azt, hogy "nálam belefér". De akkor férjen bele náluk is. A baj az, hogy ha "1 forrás nem forrás", ha a forrást ki kell adni, akkor az újságíró nem fogja a hírt követni, nem megy utána a dolgoknak. Ellustul. És maradnak a celebek.
Innen pedig mindennek próbálhatunk magunk utánanézni, de leginkább ez sem fog sikerülni. Ha pedig vakon repülünk, abból baj lesz. Éppen ezért lenne jó, ha a jogrend sok szempontból segítené és nem akadályozná a törvény az újságírást. Ha a lapok leírhatnnák a "meg nem erősített" információt is a siklásról, eljutnának a KBSZhez, forrást keresnének. És akkor is értesülnénk a témáról amikor éppen jó hír született.
A médiatörvény nem csak a pártpolitikai sárdobálásról szól. Nem csak azt szabályozza hány órától lehet pornó a tévében. Nem csak a felugró ablakot köszönhetjjük neki az erotikus blog előtt. Hanem azt is a média politika határozza meg, hogy melyik hírekről tájákozódhatunk a sajtóból.
A következő postunkban is erről lesz szó.
Utolsó kommentek